Hogy mikor talltk fel a diabolt, nem lehet teljes biztonsggal megmondani. A trtnszek azonban egyetrtenek abban, hogy Knban, abban az orszgban ahol legelszor megjelent kb. 4000 ve jtszanak vele. Annak idejn tbb elnevezse is volt. A Han dinasztia korban (i.e. 206 krl) pl. KOVEN-GEN volt a neve, aminek a jelentse: " A bambusz nylsait spoltatni." Knban ma is bambuszbl kszl a diabol, s az oldalain nylsok tallhatk. A prgetty spol, amg forgatjk. Az angolok s a francik misszionrius tjaikrl, s politikai expedciikrl vittk ezt a klns trgyat Knbl haza. Egy ismeretlen tudstl szrmazik a "Diabolo" elnevezs. Eredetileg DIABOLLO volt. A sz grg eredet, jelentse: "tdobni", dia=t bollo=dobni, hajtani. Franciaorszgban kezdettl fogva igen kedvelt volt ez a jtk, annyira, hogy a PAUMES-jtknak (a tenisz se) komoly konkurencit jelentett. 1810 utn Diabolo-klubok nyltak Prizsban, s Franciaorszg-szerte rendeztek versenyeket. Az elit krben sikk volt diabolzni. III. Napleon udvarban masszv fbl kszlt diabolkat hasznltak. 1906-ban a francia Gustave Phillippant kt fm flgmbbl ksztett diabolt, amit rgi kerekek gumijval vont be. gy keletkezett a diabol ma ismert formja, s megindult a diabol sikerhadjrata Franciaorszg utn Angliban is, ahol szintn sok szerelmese lett. A sok rtekezs, s a szmtalan kpeslap, melyeket a diabolnak szenteltek arrl rulkodnak, hogy a XX. szzad elejre elterjedt, ugyan az I. vilghbor alatt "szeretettsge" albbhagyott, s egy id utn csak a Variet-sznhzakban tallkozunk vele. Csak a 80-as vekben tr vissza , hla az j gyrtsi eljrsoknak, s anyagoknak, melyek a gyrtsban nagyobb precizitst tesznek lehetov. Mai formjban a diabol egy fantasztikus jtk, amely gyessget s fantzit kvn, amit azonban brki knnyen elsajtthat.
Pluszpont-rangsor, bye Musa-vivi:
Flra: 9 (45 n.p.)
Tia:8 (40 n.p.)
Vivi(atom-shuliken): 5(25 n.p.)
Adam: 3 (15 n.p.)
Kimiko: 3 (15 n.p.)
Flory: 3 (15 n.p.)
Milla: 3 (15 n.p.)
Liza/Musa: 2 (10 n.p.)
Luca: 1 (5 n.p.)
Vivi(winxflora2): 0 (0 n.p.)
AJÁNLOM AZ OLDALT
